Bejelentkezés
felhasználónév:
jelszó:
Galéria
Flowin
Legfrissebb blog bejegyzések
Főoldal, Blog, Élménybeszámoló a Move Ya! Day-ről

Élménybeszámoló a Move Ya! Day-ről

2010.02.25. 12:06 - Kiss Anita

Idén 6. alkalommal rendezték meg a Mova Ya! Dayt, a Nike szponzorálásával. Természetesen én is ott voltam! :-) Azért szeretek ilyen rendezvényekre játni, mert hihetetlenül feltölti az embert energiával, új ötletekkel, miközben megismerkedhetünk az új trendekkel, mozgásformákkal és jó sok szakmabeli ismerőssel is összefuthatunk. Az előző évhez képest jó néhány változás történt a programban. Az első, hogy szombati napra esett az esemény a vasárnap helyett, aminek annyira nem örültem, mert az azt megelőző napokban igen sok órám és edzésem volt, amiatt egy kicsit fáradt voltam. Jó lett volna 1 napot regenerálódni a nagy esemény előtt :-). A helyszín is új volt, a Vasas Folyondár úti Sport- és Táncközpontja. Szépen felújított létesítmény, de véleményem szerint a termei kicsik egy ilyen rendezvényhez, volt ahova hely- és levegő híján nem fértünk be. Plusz nem esett túl jól, hogy ebben a zimankóban és hóviharban, ami aznap kerekedett, ki kellett menni a szabad ég alá, hogy eljuthassunk a STEP HALL-ba, ahol az időnk nagy részét töltöttük. Vicces volt, ahogy a sárban csúszkálva próbáltunk meg mihamarabb behatolni az objektumba, hogy ne kapjunk tüdőgyulladást :-) De jelentem, szerencsére nem tudok megbetegedésről, ami ott keletkezett volna! :-) A harmadik újítás az volt, hogy délelőtt kizárólag csak elméleti és gyakorlati előadások szerepeltek az órarendben, "igazi" órák nem. Én ezt is megvétóznám a jövőbeli rendezvényeken, mivel ez azt eredményezte, hogy a reggeli programokon épp csak lézengtek néhányan, illetve az esti legutolsó órákon is elég kevesen maradtak. Természetesen én lelkes és szorgalmas leányzó lévén, már nyitásra ott voltam és bevettem magam az IWI előadásainak helyszínére. Ami annyira nem volt nehéz, ugyanis rajtam kívül csak 1 lány várakozott még a Góg Anikó által prezentált funkcionális tréning gyakorlati előadásra :-). Engem egyébként ez cseppet sem zavart, mert így mi is végig tudtuk nyomni a gyakorlatokat. Anikóról röviden csak annyit - hogy nagyjából érzékeltessem a feladatok nehézségi szintjét - hogy 2000-ben triatlon versenyzőként részt vett az Olimpián, valamint tavaly megnyerte a női IRONMAN versenyt. (Ez egy nagyon durva megmérettetés: 3,8 km úszást követően, 180 km-t kell kerékpározni és "levezetésképpen" 42,2 km-t futni egyhuzamban.) Ezen kis rövid bemutatás után remélem nagyjából pedzegetitek, hogy mennyire komolyan veszi Anikó ezt a hivatást és hogy milyen kemény edzéseket képes tartani :-). Ez most sem volt másképp, már az óra 5. percében folyt rólam a víz. Gumikötéllel és fitballal végeztük a funkcionális gyakorlatokat. Ezek azért nagyon nehezek és hatékonyak, mert egy időben rengeteg izomcsoport dolgozik; a törzsizmokat végig keményen kell feszíteni, miközben a végtagok mozognak és mindezek következtében szép magasan marad a pulzus. Az óra végére persze már jó néhány bámészkodó érkezett és nézték, hogy küzdünk. Nagyon élveztem az edzést és rengeteget tanultam belőle, érdemes volt hamar felkelni miatta! :-) A dolog pikantériáját az adta meg, hogy miközben mi mozogtunk, Zopcsák Laci - az IWI vezetője - levetítette nekünk a prezentációját, amit az iskola 10 éves fennállása alkalmából készített. Igyekezett a zene ütemével összhangba hozni a bemutatóját, úgyhogy rengeteget nevettünk rajta. Így a funkcionális tréninget még tovább fejlesztve a mentális képességeinket is használtuk a testmozgással egyidőben :-)


A következő program Benkovics Edit előadása lett volna, de ez elmaradt, mivel az előadó nem tudott megjelenni a rendezvényen. Engem bőven kárpótolt ezért az, hogy emiatt a TRX bemutató lett hosszabb. Zsoltiék 2 köredzést tartottak a vendégeknek, majd egy komolyabb bootcampet a végén, amire én is beneveztem. Kicsit csúszott a talaj, mert egy táncteremben voltunk, de ez nem vont le semmit a dolog értékéből, sőt, így nagyobb kihívás elé voltunk állítva! :-). Ha érdekelnek Benneteket a részletek, nézzétek meg a facebookon, mi történik újabban a TRX Hungary háza táján.


Ezután elkezdődtek az "igazi" órák és mi áttettük a székhelyünket a STEP HALL-ba. Az első előadó koreográfiájának nagy részéről lemaradtunk és hely sem nagyon volt már, így csak szemléltük a történéseket. Kívülről úgy tűnt, Morgan Monreau nagyon jó kis órát tartott. Az órarend szerinti következő prezenter sem tudott eljönni, ezért Anton Todorovot kérték fel, hogy a késő délutáni órája előtt gyorsan tartson még egyet :-) Nem tudom, hogy hirtelen jött-e ez a kérés, vagy más miatt, de nem volt egészen kerek ez az óra. Nagyon jó ötletek voltak benne, de nem állt össze egy igazán ütős, kerek koreográfiává az egész. Az előadó mentségére legyen mondva, hogy egy áramszünet is megszakította a munkáját, szóval lehetséges, hogy az időhiány miatt jött ki ilyen szerencsétlenül a dolog. Ezután volt egy 1 órás szünet a programok között, amit nem nagyon értettük, hiszen még csak alig kezdődött el az izgalmasabb rész. A felmerülő dilemmánkat próbáltuk addig megoldani, vagyis azon tanakodtunk, hogy Füzessy Balázs és Natalia Kolesnikova step órájára vagy a bodyART-ra menjünk-e, mivel egy időben kezdődtek. Igazából a döntés nem volt nehéz, mert az utóbbit Julia Przybilka prezentálta, aki engem az alaptanfolyamon tanított és akinek azóta elkötelezett híve vagyok :-). Most is nagyon színvonalas tréninget tartott, és bár annyian voltunk a teremben, mint a heringek a dobozban, nagyon élvezetes volt az egész. Ezután gyors visszarohantunk a STEP HALL-ba, ahol még elcsíptük Balázsék fináléját, amit egy szörnyű monoton zenére csináltak. A koreográfia egyébként jó volt, de a "darálós" muzsika eléggé lenyomta a hangulatát. Ezt követően pedig a nap fénypontja következett! Luciano Motolla tartott egy olyan step órát, hogy majd' kirepültünk a teremből! :-) Hihetetlen pörgős, nagyon szépen felépített és összerakott koreográfiát csinált az olasz fiú, ráadásul rendkívül motiváló zenére. Nagyon-nagyon élvezetes volt és nem kevésbé állóképesség-fejlesztő :-). Kicsit el is fáradtunk a végére, úgyhogy nem volt erőnk több stepre beállni :-) Gondoltuk, levezetésképpen megpróbálkozunk a Port de Bras-val, de nagyon sokan voltak a táncteremben, úgyhogy leültünk csacsogni egy kicsit. Ezzel egyetlen probléma volt, hogy a kézilabdacsarnokban csak úgy ücsörögni elég hideg volt, még kabátban is. Miután átfagytunk, úgy döntöttük, mégsem várjuk meg az utolsó bodyART órát, - mert nekem az azt követő hétfőn és kedden úgyis továbbképzésem volt belőle - hanem szép lassan hazamentünk.


Pár képet készítettünk csak a rendezvényről, megnézhetitek a galériában. http://www.szemelyiedzes.net/galeria/vi-move-ya-day


Kíváncsi vagyok, Ti milyen órákon jártatok, mit tapasztaltatok a rendezvényen, úgyhogy meséljetek, miről maradtam le! :-)

Hozzászólások (3)
2010.03.02. 10:44:32
1. Pettner Adrienn (#15)
Remélem, hogy ezt (vagy egy rövidebb) élménybeszámolót küldtél a rendezvény szervezőknek is, mert ilyen drága belépő mellett, elég sok kis hiba volt (ahogy olvasom). De biztos hogy nagy élmény lehetett.
2010.03.04. 11:26:46
2. Kiss Anita (#2)
Nem rossz ötlet! :-) Bár rajtam kívül voltak még ott pár százan, az ő véleményükkel lenne teljes a kép :-). Az pedig mindig vigasztal, hogy a meghívott előadók szakmai hozzáértése vitathatatlan. És igazából ez a lényeg.
2010.04.01. 23:19:01
3. Závecz Krisztina (#46)
Szia Anita,

Már nem annyira aktuális, de csak most olvastam az élménybeszámolódat. :)

Ízlések és pofonok - nekem a második stepóra sokkal jobban bejött, mint a negyedik. ;)
Aztán lehet, hogy csak a fáradtság miatt éreztem ezt. Balázsék zenéjével nem emlékszem, hogy bajom lett volna. :)

Az első órán sajnos nekem sem jutott hely, próbálkoztam az oldasó szélen, de a színpad elejére kitett hangfalak miatt semmit nem láttam. Nem állítom, hogy " félig vakon", csak a többieket nézve nem lehetett volna lekövetni a korit, de azért lássuk be, elég körülményes. :(

És igen, a helyszínek beosztása hagyott némi kívánnivalót maga után... Meg például az is, hogy az első óra előtt cca. 10-15 perccel betelt a ruhatár (én sajnos nem tudtam korábban odamenni több okból sem), és hiába hallottam úgy, hogy két ruhatár van, a másikat már nem sikerült megtalálnom...

És a step ennyire kicsi teremben... életveszélyesen közel voltak egymáshoz a steppadok. Értem én, hogy ez egy rendezvény, de akkor bármennyire fájó is, ha ekkora hely áll rendelkezésre step hall-nak, akkor azt kell mondani, hogy mondjuk (most csak hasraütöttem) 150 hely van stepórára, lesz összesen 6 ilyen óra, és egy ember max. 3 db órára regisztrálhat... nézőként pedig természetesen lehessen becsatlakozni, mert a szakmaiságot úgy is lehet figyelni simán. :)